Az etetőanyag keverés kellékei:

Dézsák, Vödrök: Az etetőanyag megnedvesítéséhez és jó alapos átkeveréséhez és áttöréséhez szükségünk van egy magas falú, nagyméretű (40L) dézsára és egy, vagy két kisebb (17 L) - (25L) vödörre. A megnedvesítés során a vizet több részletben, fokozatosan adagoljuk az etetőanyaghoz.

Vízmérő edény: A hozzáadott víz mennyiségét egy mércés vízmérő edény, vagy egy kisméretű csalis edény segítségével érdemes memorizálni (megjegyezni), hogy egy későbbi alkalommal ugyanezt az etetőanyagot ugyanolyan állagúra tudjuk keverni. Az etetőanyag megnedvesítése után következik az etetőanyag áttörése.

Törősziták: Általában háromféle lyukméretű szitát érdemes használni. Etetőanyag törő, csontimászató és pinkimászató szitákat. A csonti és pinkimászató szitákat, mint nevük is mutatja az élő csalik felhasználás előtti megtisztítására, átfuttatására használják. Ezek alkalmazásával biztosak lehetünk, hogy a szitán átmászott csalink minden egyes darabja életképes. A csontimászató szitát ezen kívül a különböző földek és finom szemcséjű, kéznedves állagú etetőanyagok áttöréséhez is használhatjuk. Az etetőanyag törő szitát, a már kívánt állagúra nedvesített etetőanyag áttörésére használjuk. Az áttörést követően az etetőanyagban bekövetkező változás szó szerint kézzel fogható. Az etetőanyag szerkezetileg és nedvességtartalom szempontjából sokkal homogénebb, egyneműbb lesz az áttörés előtti állapothoz képest. A szemcsék laza szerkezete és megfelelő tapadása miatt az etetőanyag könnyen kezelhető. A megnyomás erősségével a gombócok keménysége, így a vízben történő kioldódása könnyen szabályozható. A törőszita használata kifejezetten javasolt minden egyes etetőanyagot használó horgász számára. A nehéz súlyú, nedves folyóvízi etetőanyagok áttöréséhez egy nagyobb lyukméretű etetőanyag törő szitát érdemes használni, mert a normál etetőanyag törő szita az ilyen keverékekhez már túlzottan kicsi.

Vízpermetező: A víz az etetőanyaghoz legnagyobb mennyiségben hozzáadott ADALÉK ANYAGA vízről úgy, mint az etetőanyaghoz legnagyobb mennyiségben hozzáadott „adalékanyag"-ról még nem sokat olvashattunk. A víz és az etetőanyag mennyiségi viszonya alapvetően meghatározza az etetőanyag tulajdonságát. Az etetőanyag működése szempontjából a különféle hozzáadott adalékok, aromák használatánál sokkal meghatározóbb a víz felhasználása. Az hogy hideg vagy meleg vizet használunk a megnedvesítéshez, valamint az etetés előtt mennyi idővel keverjük be az etetőanyagot, és mennyi vizet adunk hozzá a legfontosabb az etetőanyag hatékonysága szempontjából.

A szitán áttört etetőanyaghoz vizet folyamatos keverés közben már csak vízpermetezővel adagoljunk. Ellenkező esetben az etetőanyagot újból át kell törni. A földdel már összekevert etetőanyag esetében is már csak vízpermetezőt használhatunk, mert így az etetőanyag és földszemcsék nem mosódnak össze.

Keverőgép, keverőszál: Az akkumulátoros fúrógép segítségével gyorsan, nagy mennyiségű etetőanyagot keverhetünk meg. Keverőgép alkalmazásakor fontos, hogy lapos aljú keverőszárat használjunk, ami a dézsa vagy vödör sarkaiban is jól megkeveri az etetőanyagot. Nagyon fontos, hogy a gép erősségének megfelelő méretű keverőszárat használjunk. Egy horgász számára történő keveréshez 12 V-s gépet is használhatunk kis méretű keverőszárral. Több adag etetőanyag keveréséhez 24 V-s és 36 V-s gépek közül válasszunk, melyekhez már a nagyobbik keverőszár is használható.


A megnedvesítésre szánt idő: Ha az etetőanyag keverését 30 perccel az etetés előtt végezzük el, akkor egy gyors hatású, nagyon aktív, a vízben gyorsan bomló etetőanyagot kapunk. Mivel az eltérő szemcsenagyságú etetőanyag nagyobb szemcséi ennyi idő alatt nem tudják teljes mértékben felszívni a vizet, ezért azok szinte szétrobbantják a bedobott etetőanyaggombócot. Ha csak 15 perccel az etetés előtt nedvesítjük meg az etetőanyagot, akkor már fennáll a veszélye annak, hogy az etetőanyag szemcsék nagy része, vagy akár a teljes gombóc a víz felszínére emelkedik, és nem a fenéken fejti ki hatását.Az jelenti talán a legjobb kompromisszumot, ha az etetőanyagot kb 1-2 órával a felhasználás előtt nedvesítjük meg. Ekkor maradnak még benne szárazabb, a vízben felfelé szálló szemcsék, amelyek csalogatják a halakat, de az etetőanyag kellően nedves nagyobbik része a mederfenéken fogja kifejteni hatását. Ha állóvízen kimondottan nagy testű halra horgászunk, vagy folyóvízen szeretnénk elkerülni annak a kockázatát, hogy az etetőanyagból felfelé szálló szemcsék elcsalják a halakat az etetésünkről, akkor az etetőanyagot a felhasználás előtt legalább két órával vagy az előző nap este nedvesítsük meg. Ilyenkor az etetőanyagszemcsék a lehető legnagyobb mennyiségű vizet szívják magukba, az etetőanyag stabilan a mederfenéken marad. Az etetőanyagot soha ne szitáljuk át a megnedvesítés előtt, mert az alapvetően megváltoztatja annak működését. Az eltérő szemcseméretű és nedvszívó képességű összetevők mindegyikére szükség van. Ezek hiányában az etetőanyag a kívántnál jobban összetapad, és kevésbé csalogatja a halakat.


A víz mennyisége: Ha az etetőanyaghoz csak kevés vizet adunk, akkor a félszáraz etetőanyag gyorsan, de rövidebb ideig fejti ki hatását. A szemcséi kevésbé tapadnak össze, ezért a vízbe dobott gombóc szinte azonnal oldódni kezd, még a fenékre érkezés előtt szinte teljesen szétbomlik. Az ilyen etetőanyag állóvízre, vízközti horgászathoz ajánlott. Ha az etetőanyagot a szükséges mennyiségű vízzel normál állapotúra keverjük, akkor tudjuk a legsokoldalúbban felhasználni. Az így megnedvesített etetőanyagnál a kívánt hatást egyszerűen az etetőgombócok erősebb vagy gyengébb megnyomásával változtathatjuk. Ilyenkor, ha erősebben megnyomva keményebb gombócokkal etetünk, akkor az etetőanyag teljes egészében a mederfenéken fejti ki hatását, ami például folyóvízen vagy nagyhalas tavi horgászat esetén ideális. Ha kevésbé nyomjuk össze a gombócokat, akkor gyorsabban oldódnak, aktívabban csalogatják a halakat.A kissé túlnedvesített etetőanyag viszont ezzel ellentétben pont a kisebb halak elkerülésére használható. Ilyenkor a gombócok gyorsan a mederfenékre süllyednek, és a túlázott szemcsék a fenéken maradva nem keltik fel a kisebb halak érdeklődését, mivel nincs felszálló szemcse. Ez a fajta megnedvesítés nagyhalas és folyóvízi horgászatok etetőanyagaira jellemző. Ha túl sok vizet adunk hozzá az etetőanyaghoz, akkor etető-anyagunk nehéz, könnyen dobható lesz. Ilyenkor a vízbe érve ködszerű felhő képződik, ami aktívan csalogatja a kisebb testű halakat. Főleg apróhalas horgászatnál, de néha keszegfélék horgászatánál is javasolt.

Hideg vagy Forró: Ha hideg víz helyett meleget használunk, akkor az etetőanyagszemcsék átnedvesedéséhez szükséges idő jelentősen lerövidül, ezáltal ugyanannyi idő alatt az etetőanyagunk sokkal tapadósabb lesz, mint amikor hideg vizet használunk. A forró víz szinte megfőzi az etetőanyagszemcséket és az etetőanyag ezért lesz tapadósabb.Milyen vizet használjunk? 
Érdekes kérdés, hogy az etetőanyag megnedvesítéséhez használhatunk-e közönséges csapi vizet, vagy célszerű a horgászvízből merítenünk. A kérdésről alaposan megoszlik a horgászok véleménye, noha érdemi különbség általában alig tapasztalható. Azért a biztonság kedvéért azokon a helyeken, ahol túlzottan klóros a csapvíz, érdemes a természetes, vagy palackozott vizeket választani. Hogy ezek alapján milyen tanácsot adhatunk a rakós botos horgászoknak? Az aktív szemcsék gyorsan és hatásosan vonzzák a kisebb testű halakat. Ezekre a horgászat megkezdésekor biztosan számíthatunk. Az eltérő szemcseméretű és nedvszívó képességű összetevőkből álló etetőanyagok nagy előnye, hogy míg az etetőanyag egy része csalogatóan aktív, addig a másik része a mederfenéken a nagyobb testű halak helyben tartásáért felelős. De mi van akkor, ha nem érkeznek meg a nagyobb halak? Semmi vész, rakós bottal, folyamatos ráetetéssel a kisebb testű halakkal is jól szórakozhatunk, és rövidebb-hosszabb idő elteltével a nagyobb testű halak is biztosan megjelennek.



Forrás: Magyarhorgász